Az AI Tervezési Hatóság

A szoftverfejlesztés fordulópontján állunk. A vita gyakran arról szól, hogy melyik az AI írja a legjobb kódot (Claude vs. ChatGPT), vagy hol hol lakjon az AI (IDE vagy CLI). De ez a rossz vita.

A valódi probléma nem a generáció kód. A valódi probléma a érvényesítés alkalmazása.

Ha az AI-t „Vibe Kódolókként” fogadjuk el – ahol mi adjuk meg a szándékot, és az AI végzi a kivitelezést –, hatalmas mennyiségű új szoftvert hozunk létre. Egy AI-ügynökraj több kódot generálhat egy perc alatt, mint amennyit egy senior fejlesztő egy hét alatt át tud tekinteni. Az ember lett a szűk keresztmetszet.

A megoldás nem több az emberek. A megoldás egy AI Tervezési Hatóság.

A mesteremberből a gyárigazgatóig

Hagyományosan a „Tervezési Hatóság” egy kis építészcsoport, amely hetente vagy havonta egyszer összegyűlik egy terv jóváhagyására vagy elutasítására. Egy olyan világban, ahol nagy sebességű MI fejlesztés ez a modell reménytelenül elavult. Túl lassú és túl reaktív.

Ha átállunk az „eldobható kódra” – olyan szoftverre, amelyet nem refaktorálunk végtelenül, hanem kidobunk és újra generálunk, amikor a követelmények változnak –, akkor a szerepünk alapvetően megváltozik. Már nem vagyunk kőművesek, akik követ raknak kőre. Mi vagyunk azok a gyár építészei, amely a falakat nyomtatja.

De vajon ki ellenőrzi, hogy ezek a falak egyenesek-e?

A „kesztyűpróba”: egy automatizált tűzpróba

Az AI Design Authority nem egy személy, hanem egy folyamat. Egy „Gauntlet”, amelyen minden egyes generált kódsornak át kell küzdenie magát a gyártásba kerüléshez. Ez a folyamat nem az emberi kód felülvizsgálatot helyettesíti, semmi, hanem valamivel jobb.

Három rétegben működik:

1. A Végrehajtó Hatalom (A Generálás)
Nem egyetlen MI-t kérünk fel megoldásra, hanem hármat. A Gemini 3-at, a GPT-5-öt és egy nyílt forráskódú modellt (például a Llamát) arra kérjük, hogy párhuzamosan dolgozzanak ugyanazon a problémán. Ez megakadályozza az alagútlátást, és áttöri azt a „lustaságot”, amiben az LLM-ek néha szenvednek. Ez a megközelítés szintén tudományosan vizsgált , és azt mutatja, hogy elkerülhető az MI-hallucináció, és hibák nélkül nagyon hosszú láncokat lehet építeni

2. A Kemény Szűrő (A Törvény)
Itt nincs helye vitának. A kódnak le kell fordulnia. A lintereknek nem szabad panaszkodniuk. És ami a legfontosabb: a Fekete Doboz Tesztek teszteknek át kell menniük. Nem teszteljük, hogy a funkció belsőleg működik-e (ezt az MI manipulálhatja), hanem azt teszteljük, hogy a rendszer kívülről azt csinálja-e, amit kell. Megbukik a teszt? Egyenesen a kukába vele.

3. A Lágy Szűrő (Az AI Esküdtszék)
Ez az igazi innováció. A fennmaradó megoldásokat egy speciális „Szavazó MI”-nek mutatják be. Ez az ügynök nem ír kódot, hanem olvassa kód. A mi architektúra-elveinken, biztonsági követelményeinken (OWASP, ISO) és megfelelési szabályainkon (EU AI Act) alapul.
A következőket mondja: “A "A" megoldás gyorsabb, de a "B" megoldás biztonságosabb, és jobban követi a mikroszolgáltatás-architektúránkat.”

A nyertes megy a gyártásba.

A szoftver trias politica-ja

Ez a modell egy olyan hatalommegosztást kényszerít ki, amely sok csapatból hiányzik.

• A törvényhozó hatalom (Az építész): Az építész írja a „konstitúciót”. A promptok, az architektúra-dokumentumok (project-description.md, rules.md en principles.md), de kemény követelmények. Az építész határozza meg mit amit építünk és miért.
• A Végrehajtó Hatalom (A Kódoló Ügynökök): Végrehajtják. Gyorsan, olcsón és emberi fejlesztők felügyelete alatt.
• A Bírói Hatalom (A Tervezési Hatóság): Egy független MI réteg, amely ellenőrzi a törvényességet.

Konklúzió: Az építész új szerepe

Megszabadít minket a szintaktikai hibák zsarnokságától, és lehetővé teszi, hogy arra összpontosítsunk, amiben jók vagyunk: Rendszerszintű gondolkodás. Tényfeltárás. Struktúra és döntéshozatal.

A kérdés nem az, hogy az AI meg tudja-e írni a kódunkat. Ez már eldőlt. A kód nagyrészt eldobhatóvá válik.
A kérdés az: Mered-e átadni az irányítást a kivitelezés elveszíteni, ezzel visszanyerve az irányítást a minőség felett?